Az őszi búza NPK trágyázása

Megfelelő tápanyag-visszapótlási technológia alkalmazásával a búza esetében nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is jelentősen befolyásolhatjuk. A búza tápanyagigényes növény. Az elmúlt két évtizedre az egyoldalú nitrogéntrágyázás volt jellemző, pedig a búza esetében a termésképzésben a foszfornak, a fagytűrésben vagy a szárszilárdság javításában a káliumnak komoly szerepe van. A búza foszfor- és káliumadagjának megállapítása során az ökológiai és talajadottságokat kell elsősorban figyelembe vennünk. A foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgzódási veszélye, továbbá a két elem optimumtól eltérő adagja ritkán okoz olyan mértékű károsodást (terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást) mint a helytelen nitrogénadag megválasztása. A talaj-előkészítést megelőzően bármelyik nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Fontos, hogy az őszi búza számára a talaj felvehető foszfor- káliumtartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge foszfor- káliumellátottságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak. A talajelőkészítés során vagy a vetéssel egy menetben adott nitrogén-alaptrágya a számított nitrogén-hatóanyag mennyiség harmada. Szerepe, segíteni a vegetatív fejlődést, az őszi bokrosodást (hajtás és gyökérképzést) anélkül, hogy túlfejlődést okozna. Az őszi nitrogénadag a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a talajba dolgozott tarló és szár maradványok mennyiségétől függ. Mivel a nitrogén mobilis elem az ősszel kiadott és a tél folyamán fel nem használt nitrogén a csapadékkal kilúgozódhat, ezért kerülni kell a nitrogén-túltrágyázást! A búza esetében szükség lehet a kén visszapótlásra. Kísérletekkel igazolták, hogy a sikérfehérjékben található kéntartalmú aminosavak mennyiségében, ezen keresztül a nedves sikér% alakulásában meghatározó szerepet játszik a kén. Amennyiben talajunk kénhiányos ősszel, de legkésőbb koratavasszal a szárbaszökés kezdetéig 20-40 kg/ha kén kijuttatása mindenképpen javasolt, amit részben őszi komplex műtrágya összetevőjeként, illetve a kora tavaszi fejtrágyázással pótolhatunk.

A kukorica NPK trágyázása

A kukorica a termesztett gabonaféléink közül a legnagyobb terméspotenciállal bíró növényünk. Széles agroökológiai tűrőképességgel rendelkezik, amit a különböző termőhelyi adottságokhoz jól alkalmazkodó számos hibrid is bizonyít. Termesztésének sikerét számos agrotechnikai tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt szerephez jut a választott hibrid igényeihez igazodó tápanyag-visszapótlás.

A kukorica káliumigényes növény, fejlődése során a vegetatív szervek felépítéséhez, szárszilárdság és a betegség ellenállóság javításához pótlása elengedhetetlen. A növény nagy tápanyagigényének fedezéséhez a foszfor és a kálium őszi alaptrágyaként történő kijuttatása javasolt, még közepesnél jobb káliumellátottság mellett is. Figyelembe véve, hogy a foszfor és a kálium a talajban kevés mobilitást mutat, célszerű az őszi alapműveléssel (gyakran őszi mélyszántás) a gyökérzónába dolgozni. Amennyiben nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a nitrogén pótlásáról, melyre a talajlakó mikrobáknak van szüksége a növényi maradványok lebontáshoz. Megjegyezzük, hogy a kimosódási veszteségek csökkentése, valamint környezetvédelmi okok miatt az ősz folyamán kerüljük a nagyadagú nitrogéntrágyázást.

Előfordulhat, hogy az ősz folyamán már nincs lehetőségünk alapművelésre, tápanyag-visszapótlásra, mely így kora tavaszra marad. A kora tavaszi alaptrágyázás során a PK műtrágyákat kerüljük, velük szemben részesítsük előnyben a növény jelentős nitrogénigénye kapcsán az NPK kombinációkat. A választás során fontos szempont, hogy ezek a műtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehető formában tartalmazzák.