A Nitrogénművek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

azonnali belépéssel

gépészmérnököt

keres

A Nitrogénművek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

azonnali belépéssel

vegyészmérnököt

keres

A napraforgó NPK trágyázása

Régen a napraforgót a mérsékelt trágyaadagokat igénylő, a trágyázásra mérsékelten reagáló növényi kultúrák közé sorolták. Mára bebizonyosodott, hogy a napraforgó ugyan mérsékelt trágyaadagokat igényel, de hatalmas gyökértömegével nagy tápanyagmennyiséget vesz fel a talajból. Rendkívül jól alkalmazkodó és élelmes növény, ezért gyengébb minőségű talajokon is termeszthető. A napraforgó szakszerű tápanyag-visszapótlása komplex kérdés, alapvető fontosságú figyelembe venni a - választott hibridhez feltétlen igazodó - harmonikus makro-, mezo- és mikroelem trágyázást.

A növény foszfor- és káliumigénye jelentős, gyengébb termőhelyeken még trágyázás mellett is meghaladhatja a talaj szolgáltatóképességét. A foszfor szerepe jelentős az erőteljes gyökérképzésben, a kaszat méret, teltség kialakulásában, olajképződésben, megtermékenyülésben. Hiányában megnőhet a léha kaszatok száma. A növény kifejezetten káliumigényes, mely fontos a szárszilárdság, a betegség ellenállóság javításában és szárazságtűrés kialakításában. Hiánya esetén a szövetek fellazulnak, a szár törékennyé válik, fogékonyabb lesz a betegségekre. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként őszi mélyszántással kell a talajba juttatnunk, hogy tavasszal könnyen felvehető formákban, kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Amennyiben jelentős mennyiségű tarló- és gyökérmaradvány is alászántásra kerül, feltétlenül adjunk nitrogént (8-10 kg/t elővetemény főtermés/ha) a pentozán hatás elkerülése érdekében. Az őszi nitrogén kijuttatásánál fontos - kötöttebb talajokon is -, hogy a műtrágya nitrátformában a lehető legminimálisabb mennyiségben tartalmazza a nitrogént, mert ez könnyebben kimosódik az őszi, téli csapadék hatására.

Az őszi búza NPK trágyázása

Megfelelő tápanyag-visszapótlási technológia alkalmazásával a búza esetében nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is jelentősen befolyásolhatjuk. A búza tápanyagigényes növény. Az elmúlt két évtizedre az egyoldalú nitrogéntrágyázás volt jellemző, pedig a búza esetében a termésképzésben a foszfornak, a fagytűrésben vagy a szárszilárdság javításában a káliumnak komoly szerepe van. A búza foszfor- és káliumadagjának megállapítása során az ökológiai és talajadottságokat kell elsősorban figyelembe vennünk. A foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgzódási veszélye, továbbá a két elem optimumtól eltérő adagja ritkán okoz olyan mértékű károsodást (terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást) mint a helytelen nitrogénadag megválasztása. A talaj-előkészítést megelőzően bármelyik nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Fontos, hogy az őszi búza számára a talaj felvehető foszfor- káliumtartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge foszfor- káliumellátottságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak. A talajelőkészítés során vagy a vetéssel egy menetben adott nitrogén-alaptrágya a számított nitrogén-hatóanyag mennyiség harmada. Szerepe, segíteni a vegetatív fejlődést, az őszi bokrosodást (hajtás és gyökérképzést) anélkül, hogy túlfejlődést okozna. Az őszi nitrogénadag a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a talajba dolgozott tarló és szár maradványok mennyiségétől függ. Mivel a nitrogén mobilis elem az ősszel kiadott és a tél folyamán fel nem használt nitrogén a csapadékkal kilúgozódhat, ezért kerülni kell a nitrogén-túltrágyázást! A búza esetében szükség lehet a kén visszapótlásra. Kísérletekkel igazolták, hogy a sikérfehérjékben található kéntartalmú aminosavak mennyiségében, ezen keresztül a nedves sikér% alakulásában meghatározó szerepet játszik a kén. Amennyiben talajunk kénhiányos ősszel, de legkésőbb koratavasszal a szárbaszökés kezdetéig 20-40 kg/ha kén kijuttatása mindenképpen javasolt, amit részben őszi komplex műtrágya összetevőjeként, illetve a kora tavaszi fejtrágyázással pótolhatunk.