A szakszerű műtrágyázás PDF Nyomtat

noveny12A közvélemény gyakran összemossa a műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Pedig a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyáknak csupán az a feladatuk, hogy kipótolják a természetben is meglevő tápanyagokat, mégpedig egy olyan szintig, amely a gazdaságos terméshozamokat biztosíthatja.

A műtrágyázással tehát nem juttatunk olyan kemikáliákat a talajba, amelyek már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szervestrágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva, a műtrágyák minimális káros hatással járnak a környezetre nézve.

Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelemarányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása, stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre a korábbi pusztaságokon. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.

A műtrágyák nemkívánatos mellékhatása akkor jelentkezik, amikor azokat természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba. Vagy több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén). A talaj anion-megkötő képessége csekély, így a növény által fel nem vett felesleges nitrát, klorid, szulfát kimosódhat a mélyebb rétegekbe. Ilyenkor nagymennyiségű fémkationt is magával ragad a folyamat, a talaj főként kalciumban és magnéziumban elszegényedhet, gyorsan elsavanyodhat. Bár a foszfor jól megkötődik a talajban, döntően erózió vagy a szél által szállított porral jut a tavainkba, élővizeinkbe, amely az algásodást, más néven az eutrofizációt okozza.

A hígtrágyaként kijuttatott tápanyagmennyiség figyelmen kívül hagyása műtrágyázáskor ugyanúgy problémákat idézhet elő. Maga a hígtrágyával való túl gyakori öntözés eltömítheti a talaj pórusait, tönkreteheti szerkezetét és talajt elmocsarasíthatja. Sajnos elmondható, hogy a különböző eredetű szerves trágyák, komposzt és trágyalé nagyobb és ellenőrizhetetlen szennyező gócokat jelentenek, mint a jobban kézben tartható, ellenőrizhető és irányítható műtrágyázás.

phoca_thumb_m_noveny1

Az eutrofizáció, a talajkimosódás és a levegő ammóniával való szennyeződésének folyamatai maguktól is végbemennek, de műtrágyázással fokozódhatnak. A helyes elveken nyugvó műtrágyázás ugyanakkor nemcsak környezetvédő, hanem gazdaságos is, hiszen éppen csak annyi műtrágyát juttatunk a talajba, amennyit az optimális terméshozam eléréséhez a termény igényel. Emiatt is nagyon fontos, hogy a műtrágya-felhasználás tervezetten menjen végbe - a megfelelő műtrágyamennyiség megállapításában nyújtanak segítséget a Nitrogénművek Zrt. üzletkötői, illetve kiadványai.

 

Központi elérhetőség

Nitrogénművek Zrt.
Cím:
8105 Pétfürdő, Hősök tere 14.
Tel.:
06/88/620-100
Fax:
06/88/620-102
E-mail:
nrt@nitrogen.hu

A budapesti iroda címe:
1123 Budapest, Alkotás u. 53.
"F" torony, 3. emelet
Telefon: 06/1/999-3500
Fax: 06/1/999-3501