Szaktanácsadás Növényspecifikus tanácsok
Növényspecifikus tanácsok
Aszálykárok mérséklése Genezis technológiával az 500-ak Klubjában PDF Nyomtat
2015 június 01., hétfő 13:35
Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult. Az ország egyes részein belvíz más részein a szárazság okozott problémát. Voltak olyan térségek ahol március elejétől május elejéig nem hullott csapadék, mely a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését okozta, különösen a későn elmunkált szántásokban.

Ha visszatekintünk az 500-ak Klubja működésének elmúlt 3 évére szintén jelentős szélsőségekkel találkozhatunk. Az évszázad 10-ik legszárazabb 2012-es évét egy szintén aszályos 2011 vezette be. Az éves csapadékösszeg hazánk területén 500-800 mm között szokott alakulni, 2011-ben viszont többnyire 350-600 mm csapadék hullott, ami tovább súlyosbította a 2012-es év csapadékdeficitét. Az országos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján mindössze 470,4 mm volt! A 2013-as évben nem az abszolút csapadékhiány, hanem annak éven belüli egyenlőtlen eloszlása okozott problémát, míg 2014 csapadékos év volt. Az alföld keleti északkeleti részén kevesebb (Debrecen 456mm) míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon jóval több (Szeged 842mm, Pécs 918mm, Siófok 846mm) csapadék hullott. Összességében elmondható, hogy több más mellett a szárazság az a stressztényező, melynek mérséklése nagyobb termést, végső soron hasznot eredményez.

Bővebben...
 
A tápanyag-gazdálkodás és vízgazdálkodás összefüggései, cél a vízhasznosítás növelése PDF Nyomtat
2015 június 01., hétfő 13:05
Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult. Az ország egyes részein belvíz más részein a szárazság okozott problémát. Voltak olyan térségek ahol március elejétől május elejéig nem hullott csapadék, mely a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését okozta, különösen a későn elmunkált szántásokban.

A talaj nedvességtartalma fontos tápanyagfelvételt szabályozó tényező. Ha kevés a nedvesség a talajban, vagy túl sok és ezért a talaj hideg, akkor a víz nehezen mozog, így az oldott formában jelen lévő ionok (tápelemek) sem jutnak el megfelelő mennyiségben, illetve időben a gyökér felszívási zónájához. Sőt a nedvességtartalmát folyamatosan vesztő talajban mérséklődik a gyökerek növekedése, azok nem jutnak el a vizet és tápanyagot is tartalmazó mélyebb rétegekbe, így csökken a tápanyag- és vízfelvétel, a gyökerek előbb utóbb kimerítik az adott talajréteg tápanyagraktárait. Ennek eredményeképp csökken a szervesanyag-termelés, így a hozam is.

Bővebben...
 
Genezis tápanyag-utánpótlási technológia kukoricára PDF Nyomtat

Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt 10 évben vetésterülete 1,1–1,2 millió ha között mozgott. Terméshozama erősen évjáratfüggő (csapadék, légköri aszály), ennek következtében az elmúlt 5 évben az országos termésátlag 4 és 6,5 tonna között volt. Időjárás kitettsége a tavaszi vetésű növények közül a legnagyobb. Jó agrotechnikával és szakszerű tápanyag-visszapótlással növelhető a termésmennyiség és javul a termésbiztonság. Sajnos szélsőséges évjáratokban ezt nem minden esetben sikerül öntözés nélkül elérni.

Talaj- és vízigénye

A jó mészállapotú talajokat kedveli, de a gyakorlatban savanyú talajokon is eredményesen termesztik. A meszezésre szoruló területeken általában kukorica alá meszeznek, mert a friss meszezésre igen jól, jelentős terméstöbblettel reagál. Ebben az esetben a cinkpótlásra feltétlenül figyelni kell.
Jelentős a vízigénye, és a jelenlegi, nagy termőképességű fajták esetén a legtöbb évjáratban ez korlátozza a terméslehetőségeket.

Tápanyagigénye

A kukorica tápanyagigénye termőhely függvényében, közepes szintű talajellátottságot feltételezve:
- Nitrogén: 20-28 kg hatóanyag/tonna termés
- Foszfor: 11-22 kg hatóanyag/tonna termés
- Kálium: 18-26 kg hatóanyag/tonna termés

A kukorica tehát nagy nitrogénigényű, a foszforigénye közepes, a káliumigénye magas.
A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny, a növény fejlődésében visszamarad, romlik a nitrogén beépülés, a leveken fehér sávozottság figyelhető meg. A cink ma terméskorlátozó tényezővé válhat, érdemes a pótlásra gondot fordítani. A közismert foszfor-cink antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén különösen meszes talajokon relatív cinkhiánnyal kell számolni, ami jelentős termésveszteséget eredményezhet.

Tápanyagfelvétele

A kukorica tápanyagfelvétele kezdetben lassú majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A címerhányás időszakában a káliumfelvétel lassul, majd leáll, azonban a nitrogén- és foszforfelvétele a szemtelítődés időszakában is jelentős, intenzitásuk a virágzás idején a legnagyobb. A kukorica foszforfelvételében a 4-6 leveles állapot kritikus, ekkora a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ezért még jó foszfor ellátottság mellett is hideg vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelző liluló levélzet.

Bővebben...
 
Almaültetvények tápanyag-utánpótlása PDF Nyomtat

Almaültetvények tápanyag-szükségletének számítása

A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdonságok határozzák meg. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának, a gyümölcs minőségének alakulásával, a kondicionális állapot figyelembevételével és az egyes növényi részek tápelem-vizsgálatával ítélhetjük meg.

Az almaültetvények trágyázásának első szakasza a telepítést megelőző tartalékoló vagy feltöltő trágyázás, a második a fenntartó trágyázás, melyet talaj- és növényvizsgálat (levélanalízis) alapján végzünk.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Központi elérhetőség

Nitrogénművek Zrt.
Cím:
8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Pf. 450.
Tel.:
06/88/620-100
Fax:
06/88/620-102
E-mail:
nrt@nitrogen.hu

A budapesti iroda címe:
1123 Budapest, Alkotás u. 53.
"F" torony, 3. emelet
Telefon: 06/1/999-3500
Fax: 06/1/999-3501