A napraforgó NPK trágyázása

Régen a napraforgót a mérsékelt trágyaadagokat igénylő, a trágyázásra mérsékelten reagáló növényi kultúrák közé sorolták. Mára bebizonyosodott, hogy a napraforgó ugyan mérsékelt trágyaadagokat igényel, de hatalmas gyökértömegével nagy tápanyagmennyiséget vesz fel a talajból. Rendkívül jól alkalmazkodó és élelmes növény, ezért gyengébb minőségű talajokon is termeszthető. A napraforgó szakszerű tápanyag-visszapótlása komplex kérdés, alapvető fontosságú figyelembe venni a - választott hibridhez feltétlen igazodó - harmonikus makro-, mezo- és mikroelem trágyázást.

A növény foszfor- és káliumigénye jelentős, gyengébb termőhelyeken még trágyázás mellett is meghaladhatja a talaj szolgáltatóképességét. A foszfor szerepe jelentős az erőteljes gyökérképzésben, a kaszat méret, teltség kialakulásában, olajképződésben, megtermékenyülésben. Hiányában megnőhet a léha kaszatok száma. A növény kifejezetten káliumigényes, mely fontos a szárszilárdság, a betegség ellenállóság javításában és szárazságtűrés kialakításában. Hiánya esetén a szövetek fellazulnak, a szár törékennyé válik, fogékonyabb lesz a betegségekre. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként őszi mélyszántással kell a talajba juttatnunk, hogy tavasszal könnyen felvehető formákban, kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Amennyiben jelentős mennyiségű tarló- és gyökérmaradvány is alászántásra kerül, feltétlenül adjunk nitrogént (8-10 kg/t elővetemény főtermés/ha) a pentozán hatás elkerülése érdekében. Az őszi nitrogén kijuttatásánál fontos - kötöttebb talajokon is -, hogy a műtrágya nitrátformában a lehető legminimálisabb mennyiségben tartalmazza a nitrogént, mert ez könnyebben kimosódik az őszi, téli csapadék hatására.

Az őszi búza NPK trágyázása

Megfelelő tápanyag-visszapótlási technológia alkalmazásával a búza esetében nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is jelentősen befolyásolhatjuk. A búza tápanyagigényes növény. Az elmúlt két évtizedre az egyoldalú nitrogéntrágyázás volt jellemző, pedig a búza esetében a termésképzésben a foszfornak, a fagytűrésben vagy a szárszilárdság javításában a káliumnak komoly szerepe van. A búza foszfor- és káliumadagjának megállapítása során az ökológiai és talajadottságokat kell elsősorban figyelembe vennünk. A foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgzódási veszélye, továbbá a két elem optimumtól eltérő adagja ritkán okoz olyan mértékű károsodást (terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást) mint a helytelen nitrogénadag megválasztása. A talaj-előkészítést megelőzően bármelyik nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Fontos, hogy az őszi búza számára a talaj felvehető foszfor- káliumtartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge foszfor- káliumellátottságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak. A talajelőkészítés során vagy a vetéssel egy menetben adott nitrogén-alaptrágya a számított nitrogén-hatóanyag mennyiség harmada. Szerepe, segíteni a vegetatív fejlődést, az őszi bokrosodást (hajtás és gyökérképzést) anélkül, hogy túlfejlődést okozna. Az őszi nitrogénadag a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a talajba dolgozott tarló és szár maradványok mennyiségétől függ. Mivel a nitrogén mobilis elem az ősszel kiadott és a tél folyamán fel nem használt nitrogén a csapadékkal kilúgozódhat, ezért kerülni kell a nitrogén-túltrágyázást! A búza esetében szükség lehet a kén visszapótlásra. Kísérletekkel igazolták, hogy a sikérfehérjékben található kéntartalmú aminosavak mennyiségében, ezen keresztül a nedves sikér% alakulásában meghatározó szerepet játszik a kén. Amennyiben talajunk kénhiányos ősszel, de legkésőbb koratavasszal a szárbaszökés kezdetéig 20-40 kg/ha kén kijuttatása mindenképpen javasolt, amit részben őszi komplex műtrágya összetevőjeként, illetve a kora tavaszi fejtrágyázással pótolhatunk.

A kukorica NPK trágyázása

A kukorica a termesztett gabonaféléink közül a legnagyobb terméspotenciállal bíró növényünk. Széles agroökológiai tűrőképességgel rendelkezik, amit a különböző termőhelyi adottságokhoz jól alkalmazkodó számos hibrid is bizonyít. Termesztésének sikerét számos agrotechnikai tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt szerephez jut a választott hibrid igényeihez igazodó tápanyag-visszapótlás.

A kukorica káliumigényes növény, fejlődése során a vegetatív szervek felépítéséhez, szárszilárdság és a betegség ellenállóság javításához pótlása elengedhetetlen. A növény nagy tápanyagigényének fedezéséhez a foszfor és a kálium őszi alaptrágyaként történő kijuttatása javasolt, még közepesnél jobb káliumellátottság mellett is. Figyelembe véve, hogy a foszfor és a kálium a talajban kevés mobilitást mutat, célszerű az őszi alapműveléssel (gyakran őszi mélyszántás) a gyökérzónába dolgozni. Amennyiben nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a nitrogén pótlásáról, melyre a talajlakó mikrobáknak van szüksége a növényi maradványok lebontáshoz. Megjegyezzük, hogy a kimosódási veszteségek csökkentése, valamint környezetvédelmi okok miatt az ősz folyamán kerüljük a nagyadagú nitrogéntrágyázást.

Előfordulhat, hogy az ősz folyamán már nincs lehetőségünk alapművelésre, tápanyag-visszapótlásra, mely így kora tavaszra marad. A kora tavaszi alaptrágyázás során a PK műtrágyákat kerüljük, velük szemben részesítsük előnyben a növény jelentős nitrogénigénye kapcsán az NPK kombinációkat. A választás során fontos szempont, hogy ezek a műtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehető formában tartalmazzák.

A repce NPK trágyázása

A repce termőhelyre igényes, nagy tápanyagszükséglettel bíró olajipari növényünk. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerű őszi és tavaszi trágyázás. Az ősz folyamán egyaránt szüksége van mindhárom makro tápelemre (N, P, K), melyeket a talajvizsgálati eredmények alapján juttassuk ki. A nitrogén a korai növekedéshez a lombozat fejlődéséhez, valamint a fehérjék szintéziséhez szükséges. A foszfor számos sejtépítő vegyületben van jelen, meghatározó a termésképzésben valamint korai fejlődési időszakban (gyökérképzésben játszott szerepe miatt). A kálium nagymértékben javítja a növények vízfelhasználását, valamint stressz- és fagytűrő képességét. Nyár végén a magágykészítés, vagy az azt megelőző talajműveléssel adjuk ki a foszfor és kálium teljes mennyiségét, valamint a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! Őszre elsősorban foszfor- vagy káliumhangsúlyos műtrágyát válasszunk. Vigyázzunk, a nitrogén nagyobb mennyiségben kijuttatva az állomány „túlnövéséhez", a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, ezért túladagolását kerüljük, ellenkező esetben fennállhat a téli kiritkulás veszélye.

A repce kénigényes növény! A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növelve a termés olajtartalmát. Emellett elengedhetetlen a klorofill képződéséhez is. A kéntartalmú káros anyag kibocsátás jelentős hazai csökkenésével erősen korlátozottá vált a talajok természetes kénpótlása. A növény a vegetáció alatt a talajból mintegy 40-70 kg ként von ki, ezért már az ősz folyamán gondoskodjunk a pótlásáról. A repce tápanyagellátása során használjunk kéntartalmú műtrágyákat.

A repce a kén mellett kalciumigényes növény is, így időnként szükség van a talajból kivont mész pótlására. Ennek során évi 50 kg/ha CaO kijuttatása javasolt lehetőleg az elővetemény alá. A másik meghatározó mezoelem a magnézium, amely a fotoszintézisben, a fehérjék szintézisében és az energiaháztartásban egyaránt fontos. Pótlása komplex műtrágyákkal, vagy Genezis Pétisó alkalmazásával - mely 7%-ban CaO-t, 5%-ban MgO-t tartalmaz - megoldható

A repce tavaszi nitrogén-, kén- és mikroelem trágyázása

A kora tavaszi vegetáció megindulásától a nitrogénfelvétel egyenletesen nő a virágzásig, a virágzás alatt hirtelen növekszik, és az érés alatt stagnál. Ez a tény mindenképpen indokolja a tavaszi nitrogén fejtrágya megosztását. A tavaszra számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Mivel a mag szárazanyagtartalma, ezen keresztül a várható termés mennyisége a becő fotoszintetikus aktivitásától függ, világos az összefüggés a nagy terméshozam és a nitrogéntrágyázás között. Ennek kapcsán különösen aszályos évjáratban megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett mikroelem lombtrágyázás hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonság védelmének. Ne feledjük, hogy a repce érzékeny a bór hiányára. Ez a mikroelem a virágok termékenyülését, a kötődést segíti elő. Pozitív hatást gyakorol a gyökér fejlődésére is, ezért akár őszi kijuttatása is indokolt lehet. Tavasszal a bór pótlása szintén az aktuális növényvédelmi munkákkal egy menetben történhet.

További információkért keresse munkatársainkat!

A növényhez kapcsolódó hirdetésünk a Dokumentumtárban érhető el.