Aszálykárok mérséklése Genezis technológiával az 500-ak Klubjában

Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult. Az ország egyes részein belvíz más részein a szárazság okozott problémát. Voltak olyan térségek ahol március elejétől május elejéig nem hullott csapadék, mely a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését okozta, különösen a későn elmunkált szántásokban.

Ha visszatekintünk az 500-ak Klubja működésének elmúlt 3 évére szintén jelentős szélsőségekkel találkozhatunk. Az évszázad 10-ik legszárazabb 2012-es évét egy szintén aszályos 2011 vezette be. Az éves csapadékösszeg hazánk területén 500-800 mm között szokott alakulni, 2011-ben viszont többnyire 350-600 mm csapadék hullott, ami tovább súlyosbította a 2012-es év csapadékdeficitét. Az országos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján mindössze 470,4 mm volt! A 2013-as évben nem az abszolút csapadékhiány, hanem annak éven belüli egyenlőtlen eloszlása okozott problémát, míg 2014 csapadékos év volt. Az alföld keleti északkeleti részén kevesebb (Debrecen 456mm) míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon jóval több (Szeged 842mm, Pécs 918mm, Siófok 846mm) csapadék hullott. Összességében elmondható, hogy több más mellett a szárazság az a stressztényező, melynek mérséklése nagyobb termést, végső soron hasznot eredményez.

A talaj nedvességtartalma fontos tápanyagfelvételt szabályozó tényező. Ha kevés a nedvesség a talajban, vagy túl sok és ezért a talaj hideg, akkor a víz nehezen mozog, így az oldott formában jelen lévő ionok (tápelemek) sem jutnak el megfelelő mennyiségben illetve időben a gyökér felszívási zónájához. Sőt a nedvességtartalmát folyamatosan vesztő talajban mérséklődik a gyökerek növekedése, azok nem jutnak el a vizet és tápanyagot is tartalmazó mélyebb rétegekbe, így csökken a tápanyag- és vízfelvétel, a gyökerek előbb utóbb kimerítik az adott talajréteg tápanyagtartalékait. Ennek eredményeképp (csökkent ásványianyag-felvétel) csökken a szervesanyag-termelés, így a hozam is.

A tápelemek közül a foszfor az, melynek felvétele a leglátványosabban csökken, száradó illetve kevés felvehető (diszponibilis) vizet tartalmazó talajokban. Ennek egyik oka az, hogy a foszfor nagyobb mennyiségben a talaj felső rétegében található meg, mely réteg aszályosabb (szárazabb) időszakban a leghamarabb szárad ki. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a növények foszfortartalma normális vízellátás mellett jóval nagyobb, mint szárazabb időszakokban. Ezért javasoljuk szántóföldi és kertészeti kultúrák nagy részénél az őszi foszfor és kálium kijuttatást. A kelő növények foszfortartaléka hamar elfogy, ezért szükség van foszfor pótlására, hogy a növény kezdeti fejlődése, akár egy hidegstressz (kukorica) esetén is töretlen maradjon. A foszfor elősegíti a fiatal növények jobb gyökeresedését, ezen keresztül a fejlődés intenzitása is nő, nagyobb víz- és tápanyagfelvétel, jobb stressztűrő képességgel bír. Ezért az alaptrágyázás mellett nagy szerepet kap ma a startertrágyázás is (teljes felületre szórt, vagy mikrogranulátum starterek ). A harmonikus káliumellátás jótékonyan befolyásolja az ozmotikus nyomást, megnöveli a növények stressz toleranciáját, például a szárazságtűrést, így aszályos évjáratokban, különösen megnő a növények megfelelő káliumellátottságának a jelentősége. A káliummal jól ellátott őszi vetésű növények fagytűrő képessége is nő azzal, hogy nő a sejtek cukortartalma (fagyáspontcsökkenés). A növények vízháztartásának szabályozásán át csökkenti a párologtatás intenzitását, ugyanakkor növeli a gyökerek vízfelvevő képességét. Fontos hogy a műtrágya vízoldékony formában tartalmazza mind a foszfort mind a káliumot. A Genezis komplexek alapanyagai min. 95%-os vízoldékonysággal rendelkeznek, így a Genezis NPK a talajba kerülve még alacsony nedvességtartalom mellett is gyorsan oldódik és táródik fel, hatékonyan táplálva növényeinket. Többek között emiatt is alkalmaztuk az 500-ak Klubja kísérletek túlnyomó többségében az őszi alaptrágyázás során a foszfort és káliumot tartalmazó, növényspecifikus összetételben a Genezis NPK termékeket a kísérleti parcellák Genezis oldalán.

1. táblázat: 500-ak Klubja 2012-es év során felhasznált (N, P, K) hatóanyagok kultúránként Genezis és Üzemi parcellákon

2. táblázat: 500-ak Klubja 2013-as év során felhasznált (N, P, K) hatóanyagok kultúránként Genezis és Üzemi parcellákon

3. táblázat: 500-ak Klubja 2014-es év során felhasznált (N, P, K) hatóanyagok kultúránként Genezis és Üzemi parcellákon

A fenti táblázatok számaiból látható, hogy az 500-ak Klubja kísérletekben mindhárom év (2012-2013-2014) során Genezis technológiával több P és K hatóanyag került a talajokba. A növények számára rendelkezésre álló, könnyen felvehető tápanyagok a Genezis parcellán mindhárom év során (különösen 2012 és 2013 aszályos években) pozitív hatást fejtettek ki a növények fejlődésére, stressztűrő képességére és ezáltal a terméshozamokra és minőségre is (nem beszélve a betegségekkel és kártevőkkel szembeni jobb ellenálló képességről). A 3 év eredményeinek általános tapasztalata az, hogy közepes és gyenge tápanyag ellátottságú talajokon semmiképpen ne hagyjuk el az őszi PK alapműtrágyázást!

A kijuttatott friss foszfor és kálium hatóanyag az aszályos évjáratban is segít a termésstabilitás megőrzésében, emiatt rendre nagyobb terméshozamokat (9-14 % közötti termésnövekedés) mértünk az NPK-val minden esetben kezelt Genezis parcellákon.

A nitrogéntáplálásban lehetőségünk van továbbá folyékony készítmények használatára is. A Nitrosol 30%N ammónium-nitrát és karbamid 1:1 arányú gyári meleg eljárással készített valódi vizes oldata. A szilárd készítményekkel szemben nagy előnye, hogy nem kell plusz nedvesség az oldódáshoz. Fejtrágyázás esetén kevés bemosó csapadék esetén jobb hatékonysággal rendelkezik, mint a szilárd formulák.

A vízhiány nemcsak a tápanyagfelvételt, hanem a növényen belüli tápanyagszállítást is jelentősen mérsékli. Az anyagcsere folyamatok már kis turgorvesztés következtében zavart szenvednek. Mérséklődik, majd leáll a sejtosztódás, a sejtnövekedés, a fehérjeszintézis. Ebből jól érzékelhető, hogy már a mérsékelt vízhiány is jelentősen korlátozza a növekedést. Első lépésben csökken a levelek növekedése, vagyis az asszimilációs felület, melynek a növényi szervesanyag-felépítésben kulcsfontosságú szerepe van. A vízhiány fokozódásával a gázcserenyílások becsukódnak, ami csökkenti a szén-dioxid (ez a növényi szervesanyag-felépítés alapköve) beáramlását, csökken az enzimek aktivitása, csökken a dehidratálódott növényi szövetek, sejtalkotók szén-dioxid permeabilitása, így végső soron csökken a transzspiráció és a fotoszintézis intenzitása, azaz a termésmennyiség.

Mi a megoldás ilyen helyzetben?

A lombtrágyázás szerepe aszályos évjáratban:

Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy-időben elvégzett nitrogén- (esetleg NPK) és mikroelem lombtrágyázás hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonságnak. Az 500-ak Klubja kísérletek során minden Genezis parcellán használtunk lombtrágyákat növényspecifikus összetételben. A legtöbb esetben, amennyiben a projektben résztvevő termelő meg tudta oldani, kétszeri lombtrágyázással egészítettük ki a Genezis műtrágyázási technológiát a Genezis parcellákon. Két kísérletünkre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek során a Genezis és Üzemi műtrágyázási technológia lényegében csak a Genezis parcellán alkalmazott kétszeri lombtrágyázásban különbözött és igen jól szemlélteti, ezen technológiai elem hatékonyságát, különösen aszályos évjáratokban!

1. A somogyi Igal Agro Kft.-nél 2012-ben az 500-ak klubja kísérlet kukoricával került beállításra. Az csekély nitrogén dózisnövelés mellett -ami az üzemi műtrágyaszintet túllépve, 25 kg nitrogén-hatóanyaggal több kiadását jelentette- az üzemivel szemben a Genezis parcellán kétszeri levéltrágyázást végeztünk Genezis Kukorica (6 l/ha) és Mikoromix-A Cink kijuttatásával. A címerhányás ideje alatti (június 29. és július 10. között) 33-40 °C hőmérséklet a termékenyülésre rendkívül negatív hatást gyakorolt. A rossz termékenyülés miatti terméskiesés (cső- és szemhiány) elérte a 30%-ot, illetve a tábla egyes részein meg is haladta azt. Az üzemi- és a kísérleti tábla terméseredménye közötti így is 1,61 tonna különbség 104.650 Ft/ha többletet jelent az akkori értékesítési árak (65.000 Ft) mellett. Amennyiben a Genezis kísérletben felhasznált többletműtrágyák aktuális árát vesszük figyelembe, a felhasznált közel 100 kg/ha Genezis Pétisó többlet 7.500 Ft-ba, a két lombtrágya kezelés mindössze 5.900 Ft-ba került. A Genezis táblarészen hektáronként realizált többletjövedelem meghaladta a 90 ezer forintot. A lombtrágyázásnak köszönhetően jobb volt a terméskötés és javult a szemtelítődés. A célzott levéltrágyázás termésnövelő hatása aszályos évjáratban kifejezett, de hűvös csapadékos években is megtérül a többlet befektetés!

3. ábra: Kukorica lombtrágyázása 500-ak Klubja Genezis parcellán

2. A Gerjeni Tehenész Kft. 500-ak klubja őszi búza kísérletben (2012-2013) mindkét parcellán (Genezis és Üzemi) azonos NPK hatóanyag (165/92/92) kijuttatás mellett a Genezis kísérleti táblarész kétszer lett kezelve lombtrágyával. A Genezis Gabona Levéltrágya 6 l/ha és Mikromix Réz 4 l/ha dózisban lett kijuttatva. Az egyedüli különbség az volt, hogy a Genezis táblarész kapott kétszeri lombtrágyázást, aminek a hatása jól láthatóan jelentkezett mind a termés mennyiségében mind pedig a minőségében. A kísérletben tapasztalt 450 kg/ha (Ü: 5,9 és G:6,35 t/ha) terméskülönbség kizárólag a lombtrágyázásnak volt köszönhető!

A harmonikus NPK táplálás és a Genezis levéltrágyák együttes használata aszályos időjárás esetén is a termésnövelés legfontosabb eszköze, a sikeres termelés záloga!

7. ábra: 2012-es csapadékösszeg

8. ábra: 2013-as csapadékösszeg